Szent-Györgyi Albert Agóra

Hajdú Géza a szegedi közművelődés meghatározó alakja volt. 
A Bartók Béla Művelődési központ igazgatója, majd igazgatóhelyettese, a Dorozsmai Petőfi Sándor Művelődési Ház igazgatója, majd vezetőjeként, mindig azt tartotta szem előtt, hogy maradandót kell alkotni. Ennek szellemében dolgozott egy olyan területen, ahol ennek megvalósítása embert próbáló feladat. Hiszen közösségek születnek és a legnagyobb erőfeszítés ellenére meg is szűnnek, az öröm, amit az élmények jelentenek ideig óráig feltöltik a résztvevőket, de mégis illékony. Géza ezt tudta, és mégis megrendíthetetlen magabiztossággal törekedett arra, hogy értékek mentén a közösség erejében bízva végezze munkáját, azért, hogy az általa vezetett intézmény látogatóinak életminősége jobb legyen. Szakfelügyelőként évekig járta az országot, hogy véleményével, meglátásaival segítse a „népművelői” munka szakmai színvonalának növelését. 
Kiemelkedően sokat tett Kiskundorozsma városrészért. Innen indult pályafutása és a művelődési központ megszűnése után ide tért vissza. Ezer szállal kötődött a településhez. Itt hozta létre a Kiskundorozsmán 20 évig működő cigány klubot.1983-ban szervezte meg az első cigány tábort gyerekeknek 13 fővel. Nagy bizalom kellett a  szülők részéről, hogy ottalvós táborba elengedjék a gyerekeket. De már az első tábor olyan jól sikerült, hogy ezzel meg tudta alapozni a gyerekklub elindítását. Így két klub is működött, a felnőtteknek, nagyobb gyerekeknek és a kisebbeknek, a fiatalabb korosztálynak. Olyan személyes kapcsolatot sikerült kialakítani a Dorozsmán élő roma közösség több generációjával, ami csak kevés a kifejezetten kisebbséggel foglalkozó szakembernek adatik meg. A klubból kinövő Romatanoda a mai napig segíti a helyben élő gyermekek felzárkóztatását.
Tudását az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző karon, mint oktató több éven át osztotta meg a hallgatókkal. 
A művelődési ház élén számos kezdeményezést vitt végig. Neki köszönhető többek között, hogy a Dorozsmai Szélmalmom ismét „működőképessé” vált. Tevékeny részese volt a Dorozsmai Kálvária felújításának, a határon túli összefogást jelképező székelykapu felépítésének, köztéri szobrok és emlékhelyek létrehozásának. Aktívan ápolta Szeged és Rahó testvérvárosi kapcsolatát. A helyi identitás erősítése érdekében pedig, nagy hangsúlyt helyezett a helyt történeti kutatásokon alapuló kiadványok megjelentetésére. 
Kollégáinak mentora, példaképe, barátja volt. Számos esetben képviselte a szegedi közművelődést országos konferenciákon, fórumokon. Szeged város életművét 2024-ben Kölcsey éremmel ismerte el.

Maradandó értéket hagyott maga után. Emlékét szeretettel és tisztelettel őrizzük, hiszen – az ő szavajárásával élve – ez nem kérdés.

Archív fotó: Karnok Csaba